2011. július 20., szerda

Beszámoló a júliusi rendezvényről.

A Replicator Pannonicum Club július 16-án szombaton tartotta a nyár utolsó, budapesti rendezvényét az OKISZ Székházban. Mint ahogy azt már megszokhattuk, most is színvonalas előadásokat és sok érdekességet hallhattunk az előadóktól.

Elsőként Balogh Béla író „Egy új korszak küszöbén - tudatalatti akadályok elhárítása” című rendkívül izgalmas előadását hallhattuk. Balogh Béla elsősorban ezoterikus témájú könyveivel (A végső valóság, A tudatalatti tízparancsolata) vált ismertté, talán kevesebben tudják róla, hogy civil foglalkozását tekintve út- és hídépítő mérnök.
Előadása elején arra próbált rávilágítani, hogy a manapság oly gyakran használt „válság” a helyes világnézetet tükrözi e, avagy nem is válságot, hanem inkább „változást” élünk meg.
(Valóban. A közelmúlt eseményei, a gazdasági összeomlás, a környezeti katasztrófák mind-mind arra utalnak, hogy valami történni fog, valaminek történnie kell, mert a civilizáció lassan elpusztítja a Földet.)

Az előadó szerint téves az a megfogalmazás, hogy „meg kell mentenünk a bolygót”, mert a bolygó nagyon is tud vigyázni magára, sőt, védekezik, gondoljunk csak az időjárás változásra, globális felmelegedésre, vulkánkitörésekre, földrengésekre. A Földet szinte mindenki elpusztíthatatlannak gondolja, pedig számos bizonyítéka van annak, hogy rendkívül fejlett civilizációk is tűntek már el a Föld színéről. Erre szolgálnak bizonyítékul a Smithonian Institution és a Cairo múzeumban kiállított, több, mint 1000 éves aranytárgyak (pl.: „bogárnak” titulált repülőgép), illetve Abydos templomában található, repülőgépeket és tengeralattjáró-szerűséget ábrázoló relief .
Az író szerint, a jelen állapot a téves elképzelések eredménye.
  1. energiaválság van – egy olyan univerzumban, ahol szinte minden energia és az energia nagy része szinte kiaknázatlan?
  2. Az evolúció elmélete – az nem lehet, hogy terv nélkül, pusztán anyagként létezzünk a világban.
  3. Az „egyszer élünk” elve alapján a tetteink, gondolataink következményei megúszhatók, erre a felfogásra pedig nem lehet erkölcsöt alapozni.

Balogh Béla, előadásának következő részében, az anyagi világon kívül létező energiavilágnak a létét hangsúlyozta, az elemi részecskék viselkedését vizsgálva. Az elemi részecskék anyagként és hullámként is viselkedhetnek, ez a kvantummechanika alapja. Ha viszont az anyagot állóhullámok alkotják, akkor feltételezhetjük, hogy van egy jóval magasabb (még a kozmikus sugárzásnál is magasabb) energiaszint, ami az állóhullámokat létrehozza és fenntartja.

Az előadó beszélt a gondolat erejéről, mellyel kapcsolatban számos érdekes kísérletet említett, például Leonid Vassiliev ólomkamrás kísérletét. Beszélt az álom természetéről, szerinte az álom nem más, minthogy alvás közben egy magasabb rezgésszámú szférába kerülünk, ahol anyagi világot érzékelünk. Az álombéli zuhanás-érzet pedig a magasabb rezgésszámról az alacsonyabbra való hangolódást jelenti.

Előadásában hangsúlyozta, hogy a probléma gyökere manapság az, hogy a racionális, materialista világot a félelem irányítja, pedig az univerzum mozgatója a szív, és maga a szeretet. Cselekedeteinket és gondolatainkat mi irányítjuk, ezek visszahatnak ránk, ez az ok és okozat törvénye. „Azt cselekedjétek másokkal, amit szeretnétek, hogy veletek cselekedjenek, mert ez a törvény” - hangzik a Bibliai idézet.

Balogh Béla szerint mindannyiunkban működik egy ún. tudatalatti robotpilóta, melynek programozása ismétlődő cselekedetek, élmények révén történik. A minket körülvevő világból rengeteg olyan hatás ér bennünket, amely robotpilótánkat rosszul programozza. Az egyén feladata, hogy a tudatalatti robotpilótáját „átprogramozza”, ami szintén csak rengeteg ismétlés révén valósulhat meg. Ennek a mikéntjéről az író, „A tudatalatti tízparancsolata” című könyvében ír részletesen.
Jómagam most hallottam először Balogh Bélát élőben előadni, de logikusan felépített, laikusok számára is könnyen érthető előadása teljesen magával ragadott. Nagyon várjuk a folytatást az októberi rendezvényen!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése